Pedagógiai-szakmai ellenőrzés | Szent János Katolikus Bölcsőde,
Óvoda, Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola

Intézményellenőrzés és -értékelés 2017. szeptember 28.

---

---

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Az intézmény vezetése irányítja. Vezetői tanfelügyelet, interjú alapján.
1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
Megtörtént a mutatók azonosítása, feldolgozása ez segíti a jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Interjúk alapján
1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
Tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával készül. Dokumentumok, interjúk alapján.
1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
Biztosított a fenntartóval való együttműködés. SZMSZ, vezetői tanfelügyelet, interjúk alapján.
1.1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
Az intézmény nem készített intézkedési tervet.
1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Összhangban van. Pedagógiai program, munkatervek, munkaközösségi munkatervek, beszámolók alapján.

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Részben összhangban van. Pedagógiai program, munkatervek, dokumentumok összevetése alapján
1.2.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
Dokumentumok összevetése, interjúk alapján.

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
Ötéves intézkedési terv nem készült. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, aktuális feladatok megjelennek, említett dokumentumok alapján
1.3.10. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az intézmény tervei a pedagógusok bevonásával történik. Említett dokumentumok, interjúk alapján.
1.3.11. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Pedagógusok tervező dokumentumainak helyszíni összevetése, interjúk alapján.
1.3.12. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
A fenntartói elvárások teljesülnek. Vezetői tanfelügyelet alapján.

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Tervek, beszámolók egymásra épülnek. Munkatervek, beszámolók alapján.
1.4.14. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
Beszámoló alapján készül az éves munkaterv. Munkatervek, beszámolók alapján.
1.4.15. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
Intézményi elvárás, intézményi önértékelés kérdőíves felmérései állnak rendelkezésre. Az intézményi önértékelési rendszer nem működik.

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
Figyelembe veszik a fent említetteket. Pedagógiai program, pedagógusok tervező dokumentumai, interjúk alapján.
1.5.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
Megfelel a tervezetben foglaltaknak. Munkatervek, pedagógusok tervező dokumentumai alapján.
1.5.18. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
Követhető az elvárásban felsorolt dokumentumok alapján. Helyszíni pedagógiai dokumentumok elemzés alapján.

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
Végeznek ellenőrzést. SZMSZ, munkatervek, interjúk alapján.
1.6.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Ellenőrzés az SZMSZ alapján.
1.6.21. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Munkatervek, beszámolók, mérési eredmények alapján.
1.6.22. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
A tanulási eredményeket követi, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján, mérési eredmények.
1.6.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.
Az intézményi önértékelés kérdőíves felmérésének eredménye áll rendelkezésre.

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.
Az intézményi önértékelés kérdőíves felmérésének eredménye áll rendelkezésre.
1.7.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Az intézményi önértékelés kérdőíves felmérésének eredménye áll rendelkezésre.

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
Működik mérési rendszer. Pedagógiai Program, munkaterv, beszámolók, interjúk alapján.
1.8.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Értékelési rendszer alapján működik. Pedagógiai program, interjúk alapján.
1.8.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
Interjúk alapján.
1.8.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
Követik, dokumentálják. Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
1.8.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Visszacsatolás megtörténik. Pedagógiai program, SZMSZ alapján, interjút kiegészíteni.

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók alapján.
1.9.32. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.
Az intézményi önértékelés kérdőíves felmérésének eredménye áll rendelkezésre.
1.9.33. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
Felülvizsgálja, pedagógiai program, munkatervek, beszámolók.
1.9.34. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Igen, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

---

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Országos és helyi mérések elemzése, beépítése a feladatokba és a célmeghatározásokba. Mérési-értékelési eredmények függvényében korrekció végzése, fejlesztő jellegének folyamatos vizsgálata. Pedagógus és intézményi önértékelési rendszer hatékony működtetése.
Az intézményi dokumentumok összehangolása.
Munkatervek, beszámolók, mérési eredmények, interjúk alapján.

Kiemelkedő területek:

A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint hatékonyan működnek.
Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

---

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).
Beszámolók alapján követhető. Intézményi önértékelésben nem követhető.
2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
Jellemzi az intézményt.
Pedagógiai Program, vezetői interjú alapján.
2.1.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
Megosztják egymással.
Pedagógiai Program, interjúk, pedagógusok tervezési dokumentumai alapján.
2.2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
Nyomon követik.
Pedagógusok tervező dokumentumai, interjúk alapján.
2.2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
Nyomon követhető.
Pedagógusok tervezési dokumentumai, interjúk alapján.

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
Megfelelő információkkal rendelkeznek, alkalmazzák őket.
Pedagógiai Program, statisztika, interjúk alapján.
2.3.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
Megfelelő és hiteles információkkal rendelkeznek.
Beszámolók, munkatervek, interjúk alapján.
2.3.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.
Támogató rendszert működtet, egyéni foglalkozást szervez.
Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.
Összhangban történik.
Pedagógiai Program, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
2.4.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
Tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak tanórai differenciálásban, felzárkóztató foglalkozásokon.
Pedagógiai program, pedagógusok tervező dokumentumai, interjúk alapján.
2.4.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
Szakszerű útmutatást, megfelelő eszközöket biztosítanak.
Pedagógiai program, interjúk, bejárás alapján.

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Szerepel, követhető.
Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók alapján.
2.5.14. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
Alkalmazzák
Pedagógiai program, interjúk alapján.

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
Megvalósítja az intézmény.
Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
2.6.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
Rendelkeznek, annak alapján valósítják meg.
Interjúk alapján.
2.6.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
Követhetők
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
2.6.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
Támogatja.
SZMSZ, interjúk alapján.

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19. Közösségi programokat szervez az intézmény.
A személyiség és közösségfejlesztés érdekében sokszínű közösségi programot szervez.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
2.7.20. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
Közösségi programokat tervez a diákönkormányzat.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
2.7.21. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
Megfelelő kereteken belül, részt vesznek a közösségfejlesztésben, bekapcsolódnak iskolai programokba.
Munkatervek, beszámolók, SZMSZ, interjúk alapján.
2.7.22. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
Bevonják.
SZMSZ, interjúk alapján.
2.7.23. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
Elégedettek.
Interjúk alapján.

---

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:
- - -
Kiemelkedő területek:

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusai információkkal rendelkeznek a tanulók szociális helyzetéről. A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a tanulók fejlesztésével összhangban történik meg. A tehetséges és alulteljesítő, tanulási nehézséggel küzdő tanulók megfelelő figyelmet kapnak. Iskolapszichológus segíti a pedagógusok munkáját.
Beszámolók, munkatervek, pedagógusok tervező dokumentumai, interjúk alapján.

---

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Pedagógia program és az interjúk alapján.
3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.
SZMSZ, interjúk alapján.
3.1.3. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.
A fent soroltakat részben nyilvántartják.
Beszámolók, kompetenciamérés eredményei, interjúk alapján.
3.1.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
Nem emelkedik.
Kompetenciamérés eredménye, interjúk alapján.

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
3.2.6. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).
Eredményes.
Munkaterv, beszámolók, interjúk alapján.
3.2.7. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Többsége hozzájárul.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
3.2.8. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
- - -

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
Gondoskodik
SZMSZ, munkaterv, beszámoló, interjúk alapján.
3.3.10. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.
- - -
3.3.11. A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
Intézményi önértékelési rendszer nem működik.

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az intézmény honlapján közzéteszik.
„Végzett diákjaink eredményeinek letöltése”
3.4.13. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

---

3. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az intézményi eredmények nyilvántartása, elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása. A kompetenciamérés és az intézményi mérések eredményei alapján a fejlesztéshez változtatáshoz szükséges lépések meghatározása, tervezése.
Intézményi dokumentumok összevetése alapján.

Kiemelkedő területek:
- - -

---

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.
A szakmai munkaközösségekre az együttműködés jellemző.
SZMSZ, beszámolók, munkatervek, interjúk alapján.
4.1.2. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
Működésüket, munkatervüket maguk alakítják ki.
SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
4.1.3. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
Szakmai munkaközösségek hatás-és jogköre az SZMSZ-ben tisztázott.
SZMSZ, interjúk alapján.
4.1.4. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Együttműködésre sor kerül.
SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjú alapján.
4.1.5. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
Ösztönzi az együttműködést.
Interjúk alapján.
4.1.6. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
Munkaközösségek részt vesznek a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzésbe, értékelésébe.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
4.1.7. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
Együttműködnek a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, pszichológus stb.
Munkatervek, beszámolók, interjúk, bejárás alapján.

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
Szakmai műhelymunka működik.
Pedagógiai Program, SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
4.2.9. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
Pedagógusok egymás közt megosztják gyakorlatukat.
Interjúk alapján.
4.2.10. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
Munkaterv, beszámolók, interjúk alapján.

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
SZMSZ, munkaterv, beszámolók, interjúk alapján.
4.3.12. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Elektronikus rendszert működtetnek a pedagógusok értesítésére a helyettesítésről.
SZMSZ, interjúk alapján.
4.3.13. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Előnyben részesítik a digitális információátadást.
SZMSZ, interjúk alapján.
4.3.14. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Részben.
Elégedettségmérés, interjúk alapján.
4.3.15. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Tervezetten történnek az értekezletek.
SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
4.3.16. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
Interjúk alapján.

---

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Kétoldalú kommunikáció, információáramlás, tudásmegosztás kialakítása, működtetése. Az intézményi honlap fejlesztése.
Intézményi dokumentumok, interjúk, elégedettségmérés, alapján.

Kiemelkedő területek:

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
Intézményi dokumentumok, interjúk alapján.

---

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
A külső partnerek azonosítása megtörtént az intézmény részéről.
Pedagógiai Program, SZMSZ, interjúk alapján
5.1.2. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
A külső partnerek ismertek a munkavállalók részéről.
SZMSZ, interjú alapján

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
Tisztázott a partnerekkel kapcsolatos tevékenység.
Pedagógiai Program, SZMSZ, interjúk alapján.
5.2.4. Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.
- - -
5.2.5. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
- - -
5.2.6. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
- - -

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
- - -
5.3.8. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Tájékoztatja őket.
Interjúk alapján.
5.3.9. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
- - -

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
Az intézmény tanulói és munkatársi közössége egyaránt részt vesz a helyi közéletben, egyházi életben.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
5.4.11. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Részt vesznek helyi rendezvényeken, pedagógusok, tanulók egyaránt.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
5.4.12. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.
- - -

---

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Jogszabályban előírt módon való tájékoztatási kötelezettség.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezet számára bemutathatja eredményeit és megjelenik a szűkebb tágabb közösség életében is feladatvállalásaival.
Intézményi dokumentumok, interjúk alapján.

---

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Bejárás, beszámolók, munkatervek, alapján.
6.1.2. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
- - -

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
- - -
6.2.4. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
- - -

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5. Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
A tantermek internet hozzáférési képességgel rendelkező interaktív prezentációs eszközökkel ellátottak. Az IKT eszközök használatához a tanórákon a hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók 100%-ban hozzáférnek. IKT eszközöket a nevelés oktatás folyamatában, rendszeresen alkalmazzák.
Munkatervek, beszámolók, bejárás, pedagógusok tervező dokumentumai, interjúk alapján.

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.
Reális képpel rendelkeznek, rendszeresen felmérik szükségleteiket.
Munkatervek, beszámolók, továbbképzési terv, interjúk alapján.
6.4.7. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
Működik a jelzőrendszer az intézmény és a fenntartó között.
Interjú alapján.
6.4.8. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
Feladatok elosztására, egyenletes terhelésre törekednek.
Munkatervek, beszámolók, interjú alapján.
6.4.9. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
Megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek.
Továbbképzési terv, interjúk alapján.
6.4.10. Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.
A fentiekre törekszenek.
Továbbképzési terv, interjúk alapján.
6.4.11. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
A jogszabályok változását, törvényi előírásokat figyelemmel kísérik, de ennek naprakész voltának erősítését maguk is megfogalmazzák.
Vezetői önértékelés, tanfelügyelet, interjú alapján.

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Személyesen, aktívan részt vesz.
Munkaterv, beszámoló, vezetői önértékelés, interjú alapján.
6.5.13. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Közösen meghozott, elfogadott normák, szabályok jellemzik.
Pedagógiai Program, SZMSZ, interjúk alapján.
6.5.14. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
- - -
6.5.15. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
Működik a megosztás intézményen belül.
Interjúk alapján.

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény elismertségének erősítése, öregbítése az intézmény számára fontos.
Alapdokumentumok, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
6.6.17. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Ismerik, ápolják, nyitottak az újak kialakítására.
SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
Erre törekszenek.
Munkatervek, beszámolók, SZMSZ, interjúk alapján.
6.7.19. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
Erre törekszenek.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
6.7.20. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
- - -

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
Bevonásukra törekszenek.
SZMSZ, interjúk alapján.
6.8.22. Ennek rendje kialakított és dokumentált.
- - -

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Segítik a fejlesztést.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
6.9.24. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Lehetőséget teremt.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
6.9.25. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Nyitott mindkettő.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.

---

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Feladatmegosztás, egyenletes terhelés. Ellenőrizhető, betartható, felelősség és hatáskörök.
Intézményi dokumentumok, interjúk alapján.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Innovatív pályázatok, gyakorlat eredményeként az infrastruktúra folyamatos fejlesztése biztosított. Az intézmény rendszeresen alkalmazza az IKT eszközeit nevelő oktató munkájában. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény elismertségének erősítése, öregbítése az intézmény számára fontos.
Intézményi dokumentumok, interjúk, bejárás alapján.

---

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1. Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a fenti dokumentumokkal.
Pedagógiai program, interjúk alapján.
7.1.2. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
Összhangban fogalmazza meg.
Pedagógiai program, interjúk alapján.

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
- - -
7.2.4. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Tervezés megtörténik.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
7.2.5. A tervek nyilvánossága biztosított.
- - -
7.2.6. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
- - -
7.2.7. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
Tervezés megtörténik.
Munkatervek, beszámolók, interjúk alapján.
7.2.8. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
Pedagógiai programnak megfelelően

---

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az intézmény pedagógiai programjában foglaltak megvalósulásának, folyamatos nyomon követése.
Intézményi dokumentumok alapján.

Kiemelkedő területek:
---

---