Hat-KP-1-2025/1-000277 # 3.
Témanap - Nemzeti Összetartozás Napja
Időpont: 2026. június 4.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából intézményünkben megemlékező ünnepséget és erdélyi tematikájú témanapot szerveztünk. A program célja az volt, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő módon ismerjék meg a trianoni békeszerződés történelmi hátterét és következményeit, ugyanakkor a megemlékezés ne csupán a veszteségről és a fájdalomról szóljon, hanem a magyar nemzet összetartozásáról, a közös nyelv, kultúra, hagyományok és értékek összekötő erejéről is.
Az ünnepséget énekes, verses és prózai műsorral tettük ünnepélyessé. A megemlékezés során felidéztük az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés történelmi jelentőségét, valamint azt, hogy a döntés következtében magyarok milliói kerültek az országhatárokon kívülre. A tanulók versekkel és énekekkel idézték fel a történelmi eseményhez kapcsolódó érzéseket, ugyanakkor hangsúlyt kapott az a gondolat is, hogy a magyar nyelv, kultúra, hagyomány és hit a megváltozott határok ellenére tovább él.
A műsorban közösen hangzottak el és csendültek fel magyar vonatkozású versek és énekek. A program részeként az „Isten ujja megérintett”, a „Gyászba borult Szent István országa”, a „Kell lenni a mennyben egy helynek”, valamint a „Boldogasszony Anyánk” című énekek hangzottak el. A verses részletek a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés, a történelmi emlékezet és az összetartozás gondolatát erősítették.
Az ünnepség egyik látványos elemeként a tanulók közösen jelenítették meg a történelmi Magyarország területi változásait. Az előadás során öt tanuló behozta és összeillesztette a történelmi Magyarország darabjait, majd a megemlékezés későbbi részében az elcsatolt területeket jelképező darabokat kivitték. A szimbolikus megjelenítés segítette a tanulókat abban, hogy a történelmi események térbeli következményeit is érzékelhető módon megértsék.
Az ünnepséget a templom falán elhelyezett trianoni emléktábla közös megkoszorúzásával folytattuk, tisztelettel adózva a történelmi eseményeknek és az azok következtében szétszakított magyar közösségek emlékének.
Ezt követően az ünnepi programhoz kapcsolódóan Erdély-tematikájú témanapot valósítottunk meg. A foglalkozások célja az volt, hogy a tanulók játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül ismerkedjenek Erdély természeti, kulturális, történelmi és néprajzi értékeivel, valamint a határon túli magyarság hagyományaival.
A témanap során többek között az alábbi feladatokat és programokat valósítottuk meg:
A program szervesen kapcsolódott a Határtalanul! pályázat célkitűzéseihez is, hiszen elősegítette Erdély történelmi és kulturális értékeinek megismerését, a határon túli magyarsághoz való kapcsolódást, a nemzeti összetartozás érzésének erősítését és a magyar kulturális örökség megőrzésének fontosságát.
A megemlékezés és a témanap közös élményei lehetőséget adtak arra, hogy a tanulók a történelem eseményeit ne csupán tankönyvi ismeretként, hanem személyes élményeken, közös alkotáson, zenén, irodalmon, játékokon és hagyományokon keresztül ismerjék meg. A program hozzájárult a tanulók nemzeti identitásának és közösségi összetartozásának erősítéséhez, miközben játékos és életkoruknak megfelelő formában gazdagította Erdéllyel kapcsolatos ismereteiket.
A témanap így egyszerre szolgálta a történelmi emlékezést, az értékközvetítést, a hagyományőrzést, a közösségépítést és a Határtalanul! programra való kulturális és érzelmi ráhangolódást.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából intézményünkben megemlékező ünnepséget és erdélyi tematikájú témanapot szerveztünk. A program célja az volt, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő módon ismerjék meg a trianoni békeszerződés történelmi hátterét és következményeit, ugyanakkor a megemlékezés ne csupán a veszteségről és a fájdalomról szóljon, hanem a magyar nemzet összetartozásáról, a közös nyelv, kultúra, hagyományok és értékek összekötő erejéről is.
Az ünnepséget énekes, verses és prózai műsorral tettük ünnepélyessé. A megemlékezés során felidéztük az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés történelmi jelentőségét, valamint azt, hogy a döntés következtében magyarok milliói kerültek az országhatárokon kívülre. A tanulók versekkel és énekekkel idézték fel a történelmi eseményhez kapcsolódó érzéseket, ugyanakkor hangsúlyt kapott az a gondolat is, hogy a magyar nyelv, kultúra, hagyomány és hit a megváltozott határok ellenére tovább él.
A műsorban közösen hangzottak el és csendültek fel magyar vonatkozású versek és énekek. A program részeként az „Isten ujja megérintett”, a „Gyászba borult Szent István országa”, a „Kell lenni a mennyben egy helynek”, valamint a „Boldogasszony Anyánk” című énekek hangzottak el. A verses részletek a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés, a történelmi emlékezet és az összetartozás gondolatát erősítették.
Az ünnepség egyik látványos elemeként a tanulók közösen jelenítették meg a történelmi Magyarország területi változásait. Az előadás során öt tanuló behozta és összeillesztette a történelmi Magyarország darabjait, majd a megemlékezés későbbi részében az elcsatolt területeket jelképező darabokat kivitték. A szimbolikus megjelenítés segítette a tanulókat abban, hogy a történelmi események térbeli következményeit is érzékelhető módon megértsék.
Az ünnepséget a templom falán elhelyezett trianoni emléktábla közös megkoszorúzásával folytattuk, tisztelettel adózva a történelmi eseményeknek és az azok következtében szétszakított magyar közösségek emlékének.
Ezt követően az ünnepi programhoz kapcsolódóan Erdély-tematikájú témanapot valósítottunk meg. A foglalkozások célja az volt, hogy a tanulók játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül ismerkedjenek Erdély természeti, kulturális, történelmi és néprajzi értékeivel, valamint a határon túli magyarság hagyományaival.
A témanap során többek között az alábbi feladatokat és programokat valósítottuk meg:
- A Tordai-hasadék erdélyi népmondájának közös elolvasása és feldolgozása, a történet mondanivalójának megbeszélése.
- A Gyilkos-tó mondájának megismerése, felolvasása és közös értelmezése.
- Erdély-totó kitöltése, amely során a tanulók játékos formában ellenőrizhették és bővíthették Erdéllyel kapcsolatos történelmi, földrajzi és kulturális ismereteiket.
- Furfangos székely feladatok megoldása, amelyek a székely észjárás, humor és találékonyság megismerését szolgálták.
- Petőfi Sándor: Magyar vagyok című versének közös elolvasása és feldolgozása. A tanulók a vershez kapcsolódóan verssorokat írtak rovásírással, ezáltal játékos módon ismerkedtek meg a magyar kulturális örökség egy sajátos elemével.
- Gyimesi tojásmotívumok festése, amely során a tanulók megismerkedtek a népi díszítőművészet motívumvilágával, majd saját alkotásokat készítettek.
- Hagyományos népi játékok játszása, amelyek közösségi élményt biztosítottak, és lehetőséget teremtettek a régebbi korok gyermekjátékainak megtapasztalására.
A program szervesen kapcsolódott a Határtalanul! pályázat célkitűzéseihez is, hiszen elősegítette Erdély történelmi és kulturális értékeinek megismerését, a határon túli magyarsághoz való kapcsolódást, a nemzeti összetartozás érzésének erősítését és a magyar kulturális örökség megőrzésének fontosságát.
A megemlékezés és a témanap közös élményei lehetőséget adtak arra, hogy a tanulók a történelem eseményeit ne csupán tankönyvi ismeretként, hanem személyes élményeken, közös alkotáson, zenén, irodalmon, játékokon és hagyományokon keresztül ismerjék meg. A program hozzájárult a tanulók nemzeti identitásának és közösségi összetartozásának erősítéséhez, miközben játékos és életkoruknak megfelelő formában gazdagította Erdéllyel kapcsolatos ismereteiket.
A témanap így egyszerre szolgálta a történelmi emlékezést, az értékközvetítést, a hagyományőrzést, a közösségépítést és a Határtalanul! programra való kulturális és érzelmi ráhangolódást.









Hat-KP-1-2025/1-000277 # 3. | Szent János Katolikus Bölcsőde,